2008. november 10., hétfő

Hiszen itt mindent lehet, ide az anyád elől is elrejtheted a fejed felől a kérdőjelet

tegnap végre megint hallgattam hiperkarmát, mire egy rakás post ötlete született meg bennem, csak legyen is belőlük valami... szóval mindjárt itt van ez a remek sor a ? című számból (mármint az amelyik a cím).
ha végiggondolod, te hány ember elől rejtőzködsz? hányan látnak annak, aki vagy? hányan látnak egészen másnak? megengeded, hogy lássák a fejed felett a kérdőjelet, vagy inkább rajzolsz egy képet és azt szépen mindenkinek mutogatod? engeded, hogy megismerjenek, vagy majd te eldöntöd kinek mennyit mutatsz meg magadból? olvastál már ilyen sok kérdőmondatot egymás után?
akik igazán ismernek nagyon nagyon jól azok tudják, hogy én sem mindig, vagy nem teljesen vagyok az az ember, akit a legtöbben ismernek. néha inkább jópofizás helyett kedvem lenne üvöltözni, vagy más emberek lelke helyett a sajátomat ápolni. vagy csepi fruzsival való beszélgetés helyett a vastagbelére lépni. nyáh. de azért általában az vagyok, akit ismertek. meg vagyok, aki vagyok. de kicsit megsokasodtak a fejem felett a kérdőjelek. néha nemtudom mit keressek épp abban a pillanatban, hol a megoldás. de nembaj, mert ez sem mindenki tudja, elrejtem, de pár embernek megmutatom. ők ismerik őket. persze, talán senki sem mindet.

mint a prérifarkas aki lyukat üt a kanyonba mégis mindig újra próbálja jobb lesz minden nekem elhiheted.

Nincsenek megjegyzések: