2008. december 29., hétfő

winds of change

miért változnak az emberek úgy, hogy azt más ne tudja követni, hova tűnnek dolgok amik addig mindennaposak voltak, amik boldogságot okoztak, egyszerűek voltak és érthetőek? miért lesz ezekből rossz szájíz, kényelmetlenség, fájdalom? és miből lesz a pozitív? abból ami eddig rossz volt? vagy valami újból? hova tűnnek, amik eltűntek? mélyre eltemetődnek, vagy csak befedjük őket egy kis réteg földdel? vagy... kitöröljük őket a fenébe? keresem az üveggolyókat amikben látszik, tükröződik, netán benne is van valahol... de nem szabad eltörni az üveggolyót. vigyázni kell rá. nekem van egy csomó. csak nem tudom egyedül kinyitni.

'low lie the fields of athenry where once we watched the small free birds fly, our love was on the wings, we had dreams and songs to sing...'

2008. december 27., szombat

bip-bip part II

ez még súlyosabb, főleg coyote arckifejezései zseniálisak

beep beep

az 5. percnél lévő történések különösen figyelemreméltóak

2008. december 20., szombat

going crazy

mindenfelé csak kételyek meg kérdőjelek meg kétségbeesés. tegyék már ki az útjelző táblákat! help.

2008. december 19., péntek

junk drawer (biszbaszfiók)

berakok ide mindenféle dolgokat amiket nézzetek/hallgassatok/olvassatok:

itt ez a remek zene
és persze, bár láttátok sokat, de nem eleget: WAZZUUUPPP?! (teljes verzió!)
ugyanez 300, simpsons, harry potter illetve spongyabob változatban!
mit NE tegyünk, ha szupergonosz uralkodók akarunk lenni sci-fi vagy fantasy környezetben?
mindenki álmának teljesülése
jáccá!
olvass, olvashatatlan, de igen jó könyvet

boldog karácsonyt, karácsonyi linkekkel még majd jelentkezem :)

2008. december 17., szerda

Zombik a parafrázistemetőből: christmas edition

(psycho) christmas is all around srácok, feldobom a hangulatot pár átírt dalocskával, mit szóltok?

hull a pöttyös lila hó szürreális télapó
fent az égben piros nyál, kék színű hab fennen száll
kis zsiráfnak minden jó, fénytöréses piros hó
összevissza látomás, szürreális télapó

szennyből az angyal ledőlt hozzátok
dekadens állatok
hogy a mocsokba halkan ledőlvén
lássatok, lássatok

egyszer még ő is
fent volt az égben, magasan
de lehullott, itt van köztetek
kiégve, valóban

visszatérni nehéz a csúcsra
ha lezuhansz vár a pálya
buktatnak ahol tudnak, lehullasz
a mocsokba

welcome to hell

nem jó érzés mikor sorra félresikerülnek a dolgaid. mikor azt hiszed, valamit úgy csináltál, ahogy az jó és kiderül, hogy mégsem. ha egyszer hallgatsz a mindentudók szavára, összeszeded magad, tanulni kezdesz, nem szórakozol meg iszol (még ha igen jó barátok hívnak akkorsem) hanem próbálsz tanulni, aztán szart sem ér. elegem van már wá. /rant over

egyébként csordogálok szépen lassan a karácsony felé, végre (majdnem) mindenkinek megvan az ötlet, kivitelezés holnap várható, szóval haha, előrébb vagyok, mint sokmindenki más!

kicsit szürke lettem, szürkébb mint általában. elnyom a vizsgaidőszak/az idő/a hiány/a láposlopotyai atomerőműsugárzás. nemtudom. remélem a karácsony kiránt ebből. nem akarok senkinek sem az idegeire menni a siránkozással, inkább abba is fejezem ezt most.

2008. december 14., vasárnap

okosan megmondom a magamét.

tegnap szerencsém volt a nálunk A Hullám, eredetiben meg Die Welle néven létező filmet megnézni és huhh. rendesen a hatása alá kerültem. nem lövök le semmit, nézzétek meg, viszont eszembe jutott róla pár dolog, ami tán a film nélkül is értelmes.
egy félelem által uralt társadalomban aki a legjobban fél, a legparanoidabb, az lesz a főnök. az erőszak által uralt társadalomban aki a legerőszakosabb, az lesz a főnök. egy hülyeség által uralt társadalomban a leghülyébb lesz a legjanibb. most ez megy a világban. nem vesszük észre, de ha alkalmazkodunk, egyre hülyébbek, agresszívabbak, és paranoidabbak leszünk. egymástól, az ismeretlenektől, magunktól. nem tudjuk megkülönböztetni a jót a rossztól, elmosódnak a határok, belekényszerítenek minket egy szürke körforgásba. ha ki akarsz törni, két lehetőséged van, és kétféle reakciót kapsz rá az "okos társadalomtól": kitörsz mesterségen ("mocskos drogos!") vagy kitörsz külső segítség nélkül ("deviáns rohadék"). mindkettő, természetesen hiba. "olvadj be, olvadj be! légy szürke! légy te is olyan, mint mi, és akkor majd előrejutsz, sok pénzed lesz, te leszel a jani!" életed ugyan nem lesz, de mit számít ez a szar kis ár a sok csillogásért, pénzért, hamis mosolyokért? hiszen az lettél akit akartak: egy újratermeleődő jelentéktelen, unalmas, sótlan réteg egy tagja, és a TE gyerekeidnek, tanítványaidnak, ismerőseidnek majd TE fogod mondani: "olvadj be! látod én is mennyire vittem? ne térj el, mert nem leszel senki!"
szarjatok erre. döntsétek le a falakat. tüntessétek el a korlátokat. legyetek mások. LEGYÜNK mások.

2008. december 9., kedd

glorious

1987. december kilencedike egy szerda volt. a világ új napra, új jövőre ébredt. kevesen sejtették akkor, hogy ez lesz az a nap, ami megváltoztatja a földet, ahogy addig lakói ismerték. de negyed kettőkor először hangoztt el a híres szájból a híres mondat: "fél liter muscat ottonellt kérek!", pardon, az hogy "OÁ". igen, ekkor jött el... nem, nem joe black... hanem muráth gergő! damon hill ekkro sem került elő, ki tudjam hová lett, de lett helyette muráth gergő! igen, igen. megtörtént aminek meg kellett történnie 21 évvel ezelőtt, hogy a világ olyan legyen, amilyen lett. éveken belül megszűnt a hidegháború, összeomlott a diktatúra magyarországon, demokrata elnök lett amerikában, michael jordan bajnok lett az nba-ben, a nirvana csúcsra ért... ez mind nem lehet véletlen!

luke, én vagyk az apád.

2008. december 3., szerda

Zombik a parafrázistemetőből II.

Ha arany jános eddig nem forgott a sírjában, hát most fog ba*meg :D sajnos az egész vers még meghaladja képességiemt ezért ez csak részek feldolgozása lesz

Jarany Ános: A walesi bárdok, öldmeganyád halálmetál version

Edward hóhér, angol hóhér
feketében, vérben tocsog
hadd látom úgymondd mennyi itt
a genny meg a fekete mocsok

van-e itt folyó mi befagyó
a földjein a hó hideg?
használ-e a gitárszóló
s a hörgő énekek?

s a húr mit tép
oly őrült gitáros arc
mint akarom s mint a karom
mely üt-vág jobbra s balr'

metál! valóban ízlésed
legjobb zenéje lesz
hörgőt, morgót, pogózni jót
crowdsurfinget benne lelsz

s ha tép a húrokon a gitáros, tép
oly hangosan, h nagyi sír
a metálarcok mind olyanok mint
megannyi nagy tapír

edward hóhér angol hóhér
feketében, vérben tocsog
körötte zaj amerre ment
s északi deathmetal

Montgomery a vár neve
hol aznap est' megállt
hogy megmutassa mindenkinek
hogy nyomja a metált

dobot, gitárt s jó metált
fül, lábnak ingere
sürgő csoport száz szolga tolt
hogy hallgatni tereh

(...)

ti urak ti urak
hát senki sem zenél metált?
ti urak ti urak ti discos seggfejek
ne éljen eduárd?

dobot gitárt s jó metált
mi rockernek ingere
azt látok én, de technos itt
belül minden fületek

(...)

ha ha mi zúg, mi éji dal
london utcáin ez
felköttetem a lordmayort
ha még egy technot betesz

(...)

ha ha elő gitár dob zene
harsogjon hörgő hangja
fülembe zúgja vinnyigását
egy popénekes dala

de túl popon s túl technon,
houseon át
mindenki énekli hangosan
a metálosok dalát

2008. december 1., hétfő

Zombik a parafrázis temetőből I.

újraindul az írás itt a sületlen fületlen productions szervezésében, mégpedig egy szoktalan őrültséggel: a kedvenc, vagy az éppen eszembe jutó versekből fogok prafrázisokat gyártani. meglátjuk, hogy sikerül. a versekben szereplő emberek a képzelet süleményei, bármiféle hasonlóság köztük és létező személyek között csak a véletlen, vagy az írói szándék műve.
az első kettőt fogadjátok szívesen, aki nem ismerné őket megtalálja itt és itt

Ózsef Jattila: Zülletésnapomra

21 éves lettem én
ajkaim közt egy hölgyemény
csecse
becse

ajándék mellel meglepem
e füstös kocsma szegleten
farkam s
magam

21 évem elszelelt
napi két fröccsre mindig telt
lazán
talán

lehettem volna fizikus
nem ily angolos fidibusz
bölcsész
tökély

de nem lettem mert kegyeden
fizika múzsa kedvesem
átjutni
halál

internet gyorsan, lassan ér
a pornófilter kedvemér'
talál
s feláll

"ön amíg kódból értek én
ingyen nézni nem fog, kretén"
dadog
a dialog

ha örül a vindózos amcsi úr
hogy költőnk nem neten marhul
sekéj
semás

én összes fröccsömet fogom
nem középiskolás fokon
fogyasz
tani.

Setőfi Pándor: befordúltam a teremba

befordúltam a teremba
beleültem a padomba
azaz beleültem volna
ha vöőgabi nem lett volna

a vöőgabi javába béget
nem is mentem én avégett!
azért mentem mert marha vagyok
ha irodalmon én bent szopok

menjünk pajtik, irány inna
vár minket msot sok száz kocsma
jaj de hát még bor meg vodka
annak van ám jó nagy lángja

mi beléptünk ránk se néztek
de a pincér szépen kész lett
mikor rendelt a banda
s elfogyott ott minden pia

2008. november 10., hétfő

mindenki függ



te mitől függsz? embertől? tettektől? tárgyaktól? drogoktól?
én gondolatfüggő vagyok. gondolhassak. gondoljanak rám. egy gondolat menjen el. egy másik jöjjön meg. de persze két perc múlva már visszahívom akit az előbb elküldtem. függök az érzelmektől. függök a pillanatnyi érzékelésétől a világnak. függök a megítéléstől - attól, hogy én hoghy ítélem meg magam, nem attól, hogy a világ hogy ítél meg engem. a világ keresztbeszophat, ez már soxor bebizonyosodott. függök a vágyaimtól függök a félelmeimtől.

te mitől függsz?

Hiszen itt mindent lehet, ide az anyád elől is elrejtheted a fejed felől a kérdőjelet

tegnap végre megint hallgattam hiperkarmát, mire egy rakás post ötlete született meg bennem, csak legyen is belőlük valami... szóval mindjárt itt van ez a remek sor a ? című számból (mármint az amelyik a cím).
ha végiggondolod, te hány ember elől rejtőzködsz? hányan látnak annak, aki vagy? hányan látnak egészen másnak? megengeded, hogy lássák a fejed felett a kérdőjelet, vagy inkább rajzolsz egy képet és azt szépen mindenkinek mutogatod? engeded, hogy megismerjenek, vagy majd te eldöntöd kinek mennyit mutatsz meg magadból? olvastál már ilyen sok kérdőmondatot egymás után?
akik igazán ismernek nagyon nagyon jól azok tudják, hogy én sem mindig, vagy nem teljesen vagyok az az ember, akit a legtöbben ismernek. néha inkább jópofizás helyett kedvem lenne üvöltözni, vagy más emberek lelke helyett a sajátomat ápolni. vagy csepi fruzsival való beszélgetés helyett a vastagbelére lépni. nyáh. de azért általában az vagyok, akit ismertek. meg vagyok, aki vagyok. de kicsit megsokasodtak a fejem felett a kérdőjelek. néha nemtudom mit keressek épp abban a pillanatban, hol a megoldás. de nembaj, mert ez sem mindenki tudja, elrejtem, de pár embernek megmutatom. ők ismerik őket. persze, talán senki sem mindet.

mint a prérifarkas aki lyukat üt a kanyonba mégis mindig újra próbálja jobb lesz minden nekem elhiheted.

2008. november 7., péntek

music fix, ezúttal igazi gondolatokkal (!!!???)

az ember sosem gondolná, hogy mennyire véletlenszerűen változhat egy-egy szám jelentette élmény, csak azért mert máshogy érzékeled, vagy mást jelent a szövege, éppen aktuálisan más tűnik fel belőle (továbbiakért ld a kéccerkető c. posztot). ma például egypár olyan szám jön, ami eddig csak úgy hallgatós volt, most meg egy csomó minden feltűnt... mutatom őket, hol, mikor, mi.

itt van például ez a remek versszak:

The day that love opened our eyes,

We watched the world end
We have "high" places but we have no friends
The world told us sin's not good but we know it's great
War-time full-frontal drugs, sex-tank armor plate

szóval csak hajrá, és ne figyelj a világra... figyelj magadra. nem az számít, ők hogynak fel téged, hanem, hogy te hogyan őket. ha a világ beint vágj vissza vigyorogva. ha nem int be, fogadd el jónak.

ezt meg mind ismeritek úgyis... tartson ki mindenki, ha betartanak akkor is. ne hagyd, hogy magába olvasszon és megöljön a szürkeségbe. our hand was made strong by the almighty, we forward in this generation triumphantly, won't you help to sing...


és akkor a végére egy lezárás ehhez az egész gondolatfolyamathoz. we are renegades. merj te is az lenni, mert mindig voltak akik szembeszálltak a rendszerrel, akik ellentmondtak a konvencióknak, és végül mindig ők lettek a győztesek, rájuk nézünk vissza példaképekként. (az amerikai választások miatt ez most különösen aktuális).


Kéccerkettő...

...néha öt. van olyan is hogy négy, netán három, vagy mínusz négy. sose lehessen tudni ezeknél a méheknél. ez van velem is. túl kell lépni a logikus következtetéseken azthiszem. a legtöbb ember úgy gondolja, ha megnyomja a villanykapcsolót akkor szükségképpen zárni fog az áramkör, és szükségképpen felkapcsolódik a villany. én meg úgy vagyok (igen, képletesen, ügyes vagy) hogy megnyomom a villanykapcsolót, és lehet, hogy leszakad a fal, leváltják a polgármestert, megjelenik a semmiből egy epertorta, neadjisten felkapcsolódik a villany. ki tudja? sőt, akárhányszor megnyomom a villanykapcsolót másfajta torta is megjelenhet, sőt, a kapcsolótól függetlenül lehet, hogy egy másik villany kapcsolódik fel, mint én azt gondoltam. vagy, kiég a körte, és q*vára nem történik semmi, az ember meg csak néz és tapogatózik a kitudjamiafenében aztán belelép a mocsárba amiben süllyedni kezd, pedig azt hitte ez a padló, kikecmereg és mikor megint belelép a mocsárba, és várja, hogy süllyedjen, nem mozdul az egész egy tapodtat sem, marad szilárd, érthető, ismerős, alapvetően egyszerű talaj. kéccerkettő néha négy... de csak a legritkább esetekben, azt hiszem. vagy az is lehet, hogy mindig az, csak félreolvasom. a galaxis útikalauzban van egy remek párbeszéd, így hangzik:

-és mi a neve?
-nevem? nem gondolja, hogy furcsa dolog lenne nevet adni egy halom bizonytalan érzéki benyomásnak?

tulajdonképpen micsoda bárki, mint egy adag folyamatosan változó érzelmi benyomás egymás elméjében? és számít ez egyáltalán, mikor minden egyes alakalommal mindenkit máshogy fogsz fel, érzékelsz, gondolsz, sőt, azt hiszed, hogy tudsz és ismersz, amíg egyszercsak arra kattint az agyad, a lelked, a szemeid, akármi, hogy most megváltozik az egész gondolkodásod róla?

és számít ez az egész egyáltalán? vagy tudja a franc?

2008. november 4., kedd

Music fix for nov 4 08

Na akkor mai music fix egy régi naaaaagy kedvenccel (jó annyira nem régi, viszont annyira kedvenc) kezdődik, egy totális lazázós-szeretős-csendesebb bulizós-odafigyelős zenével, a nap bármely szakaszában fogyasztása ajánlott, étkezés után, előtt, és közben egyaránt, ha kicsit ki akarsz szakadni a világból, mert ez aztán elég más mint a hétköznapi meg a megszokott. a zene pedig nem más, mint:





A másik akkor legyen megint egy cseppet ellentét, viszont most nem negatív csak bulizós, erről semmi extra nem jut eszembe, just enjoy, b*tches! (ja, igen, ez élő verzió, mer' azok sokkal jobbak! heyho let's go!)

VI. Surányi by Shilliam Wakespeare

Characters

Murcy - source of all that is good, holy, etc

the members of his merry gang of criminals:

Panka
Szisz
Balázs (hall-lo!)

Surányi - the servant of the forces of evil


Happening in: PTE BTK gardens and building

Curtains Up

Scene 1 (in the garden of BTK)

enter Murcy

Murcy
Thou be damned, evil woman, I shan't enter your dungeons, no I shall not!!!! I might die a painful death, but I shan't be moved!!

enter Panka

Panka
Thou shalt be kicked in the arse by the forces of evil, shan't you come into class! Your head will be taken from your body, and misery shall writthle through all the lands of good and holy.

Murcy
Nevertheless, this is the fate we must accept. I shall face my destiny, for I have no other choice but to stand up to my will! Stay, guard the entrance with me, for it is better in your company, or I shall die of boredom, slowly and painfully. And we could always drink a fröccs or two.

Panka
Thy will may be joined by mine, I shall join you in your worthy crusade. Wait a second though, good knight, for I first say goodnight to all of our merry friends.

Exit Panka

Murcy
I shall wait until the Gods judge me, and give me the penalty I deserve.

Enter Balázs

Murcy
Balázs, don't move, don't go and join the others in their pain and misery, stay with me, for you are late anyways, and the servant of evil, the Almigthy Surányi shall kick your ass.

Balázs
I'd rather face it, oh good knight, but thou shalt watch over the gate, won't you? Pray for us.

Murcy
That I will, I promise.

Scene 2 (in the dungeons of BTK)

Balázs on scene, enter Surányi

Surányi
Where fort are thou going, wretched criminal?

Balázs
Into your disciplinary classes, oh mighty servant of evil.

Surányi
Don't you enter the dungeons, for I have been betrayed. All the others shall suffer a most painful death, when my wrath catches them!!!!!!

Exit both

Scene 3 (the gardens of BTK)

Panka, Balázs, Murcy on scene

Murcy
My good companions, what are thou doing here? Why have you come back, my brother? And where the fuck have you been for so long, oh lady?

Panka
I have been unexpectedly held off off my course by the beautiful lady, princess of Tumpek... Sorry for that, what about them fröccses then?

Balázs
I am here to tell you a tale most amazing which you won't believe. All the others have betrayed the Evil in a most clever way, for She thinks they all have left, but we have proof they have been waiting for death as martyrs all along.

Panka
Let us call the others then, and rejoice and relax for for another week we are saved!!!!

calls Szisz

Szisz
Where is that wretched evil thing, which we have been waiting for all along?

Panka
She has left, come and rejoice with us!!!!!

Exit all

Curtains close

2008. november 3., hétfő

blogging reloaded

na kedves mindenki, újra blogolok, viszont most az lesz a terv, hogy ebbe a blogba amibe nem írtam még soha, csak egyszer, júniusban, szóval, a zene lesz a témája. nem lesz benne sok szöveg, be fogok pakolni pár zenét, amit aznap hallgatok, eszembe jut a napról, az emberekről, meg az élményekről... és hozzájuk fűzök pár gondolatot. ha tetszik szuper, ha nem, a kommentekben elküldhetsz a retekbe.

ez az egyik, sokan szeretik, én kettő kvimbiszámot hall(o)gatok, ez az egyik. halleluja, testvéreim. arra jó, hogy teccős legyen az énekes bácsi q*va jó hangja, meg lazíts egy picit. és lazítás után pedig jöhet:


a régi kedvenc, meghasonlottabb pillanataim igazi nyugtatója, továbbá remekül hoz létre megnyugvást, vagy idegbajt. one or the other mindenképp meglesz.

jajjmár. valaki kezdjen valamit az állapotommal, jó? :D tengeklengek itt össze meg vissza. héhó.

2008. június 27., péntek

Trickling Light

A jet of light
Shoots through the night
Colors explode in my microverse
Do I feel better or do I feel worse?

Long have those days passed
When I thought the future would be like the past
Do we fade or do we shine?
Will this stay as our time?

Yellow, green, red, black, all the rainbow
Raining down, only to us, fairies bow
I still see them, feel them, the sky is clear
Much has gone, but you're still here

Light trickles down my mind
I whisper 'you're all mine'
The colors settle, but the storm is gone
We shine, forever, through time